Eric Pearl válaszol a feltett kérdésekre 1
2011.07.09-én Eric Pearl előadása után válaszolta feltett kérdésekre:
Első kérdés
Olvastam a könyvet, még nem vettem részt a szemináriumodon. Szeretném megtudni, hogy honnan jönnek ezek az energiák? Olyan klasszikus elementár energiáról beszél a könyv, amit Atlantisz emberei birtokoltak, ezzel a különleges energiával, ami az ősidőkből jött. Amikor olvastam a könyvedet azt gondoltam, hogy talán te voltál az a kiválasztott, aki kapcsolatba lépett újra ezekkel az energiákkal?
Minden a félelemből a korlátozottságból és hiányból jön vagy pedig fényből, bőségből és szeretetből. Nem tudunk olyan ajándékot adni, amelyet mi magunk nem tudunk elfogadni.
Egy négydimenziós univerzumban élünk: magasság, szélesség mélység és idő a dimenzió. Ezt a gondolatot egy buborékként képzeljük el. Képzeljétek el a falát vagy a sejtjét ennek a buboréknak, ami a mi négydimenziós világunkat képviseli a hatalmas multidimenzionális Univerzumban.
Tehát a sejtek a szélességből, mélységből, magasságból és időből áll, és minden ezen a buborékon belül energia, de az idő megnyílik és kiterjed. Tehát a mi buborékunk megnyílik és kiterjed az Univerzumban. Összefoglalva a buborékban az idő megnyílik, ami időtlenül végbemegy legalábbis az Univerzumban.Tehát nem az Univerzumban, hanem itt időben új. Új itt, mert még nem volt itt ezelőtt.
Ez általában királyra kikészíti a komoly New Ages -eket, de csak azért, mert mindenre azt szeretnék, hogy régi legyen, de csak azért, hogy korábbi hasonlóságot és tudást tölthessenek hozzá. Azt mondhassák, én emlékszem erre, az én előző életemből, Atlantiszból és Lemúriából, ahol Kleopátra voltam harminc évig. És mivel a harminc év az ugye 3+7 és az erő, és az erő újrakezdés és én voltam az első természetesen, aki Atlantisz és Lemúria között utazott dimenzióváltásokkal. Folytassam még…? (nevetés)
Van úgy, hogy valami egyszerűen új!
Hát nem csodálatos? Azért is vagyunk itt, hogy megtapasztaljunk valamit, ami új.
Amikor az óriási gyógyulások elkezdtek történni, akkor egyszerűen a csodálkozás szabadságában éltem meg. Isten volt, szeretet volt, szabadság volt, az univerzum intelligenciája volt.
Van, ami a fákat fölfelé növeszti, a gyökereiket pedig lefelé a földbe ereszti.
Nagyon sokan a New age-s csapatban a szeretetről beszélnek, és valójában félelem van bennük.
Elkezdtek kérdezni engem:
- mi a forrása ezeknek a gyógyulásoknak?
- Mondhatnám, hogy a felsőbb én, az univerzum, vagy amit akarsz
- azt mondták, hogy honnan tudod?
- én azt válaszoltam, hogy nem tudom, én csak a gyönyörűségét élveztem.
- erre azt mondták, biztos vagy benne, hogy ez egy jó forrás?
- persze, hogy igen
- azt kérdezték, honnan tudod?
- Nem- nem, és ez volt az első alkalom, hogy ez volt az első alkalom, hogy félelem volt bennem
- azt mondták: kérdezd meg tőle
- azt én is tudtam, az addigi spirituális rövid kis életemből, hogy ez nem jó válasz
- azt mondták kérdezd meg, a fénytől
- hogy ha ez egy jó forrás meg fogja mondani az igazat és azt fogja mondani, hogy jó forrás
- és, ha ez egy rossz forrás, akkor hazudni fog és azt fogja mondani, hogy jó forrás
- és minél többet kérdeztek annál jobban félelem volt bennem, amit ők hoztak be a képbe
Gondolkodtam, gondolkodtam és végül azt gondoltam, hogy mi a két legrosszabb lehetőség, ha meghalok és megjelenek a mennyek kapujában, hallom a kórust énekelni
- Belépek, és azt mondják, hm, te sok embert küldtél erre a bolond útra, vissza kell menned és további még hatszáz életet élni
Nem nyugodtam meg. Mi a második legrosszabb lehetőség a kapunál azt mondják,
- Hm, Eric Pearl, lehetőséget adtunk neked, hogy megváltoztasd a tudatosságot, és az evolúciót a Földön, amely olyan potenciált rejtett magában, amely az egész Univerzumra kihatott volna és nem tetted meg, nem éltél a lehetőséggel.
Látjátok, ez volt az a válasz, amit választottam!
Minden választásunk vagy egy félelem, hiány, korlátozó tudati állapotból jön, a sötétség, és az elválasztás dimenziójától vagy szeretetből, egységből, bőségből, fényből.
Nem állhatunk ott félelemből megpróbálni megvédeni magunkat valamitől, ami esetleg potenciálisan, ami esetleg negatív félelmet keltő dolog, és létrehozni, lehetővé tenni gyógyulásokat ugyanakkor, amelyek a szeretetből születnek.
Nem állhatunk ott hiányban és korlátozottságban, azon gondolkodni, hogy mi legyen a következő gyógyító játékszer, amit megveszünk, és az jobban megvéd minket, és ugyanakkor nem léphetünk bele ebbe a határtalan bőségbe, szabadságba, amely a szeretet és az élet eszenciáját jelképezi.
Lehet, hogy szórakoztató azon gondolkozni, hogy hol volt az univerzumban ezelőtt és hogy hová megy el a jövőbe, hová tart.
Abban a pillanatban, amikor úgy érezzük, hogy ha viseljük ezt a gyógyító játékszert, egy kristályt akkor jobbak vagyunk, na, ez az pillanat, amit jó felismerni, mert ez az, ami benne tart a korlátozottságban. Vagyis a rituálék, amit elvégzünk ez az a pillanat, amikor el kell engednünk ezt a rituálét, mert visszatart a szeretettől.
Mindenki ahhoz kapcsolódik, ami a forrása ezeknek a gyógyulásoknak. Amikor kérdezünk, tehát egyszerű kíváncsiságból és szeretetből kérdezünk és várunk válaszra mit kaphatunk, vagy félelemből kérdezünk.
A gyógyulás vagy a félelemből vagy a szeretetből táplálkozik. Természetesen a szeretet gyógyít.
Nem tudunk egyik lábbal a félelemben, a másikkal a szeretetben lenni.
Ugyanúgy, ahogy nem tudunk az utcán egyszerre úgy gyalogolni, hogy egyik lábunk az utca egyik járdáján, a másik a másikon jár.
A kihívásunk az, hogy legyőzzük a félelmeinket, hogy nevessünk rajtuk, hogy játszunk velük, és, hogy lépésenként, egyenként besétáljunk a fénybe.
A fény megmutatja, azt, amire a legjobban képes
- megmutatja nekünk, hogy a sötétség nem is létezik
- megmutatja nekünk, hogy a sötétség az a hely ahol nem engedjük meg magunknak és nem engedjük meg a fényünknek, hogy ragyogjon, abban a valóságában amilyenek valójában vagyunk.