IWIW megosztásFacebook

Gyakran elhangzik, hogy a másik embert nem tudjuk megváltoztatni és mi magunknak szükséges változnunk ahhoz, hogy egy kapcsolatot jobbá tegyünk. Ilyenkor magunkban kipipáljuk a gondolatot, hogy már újra egy olyan intelem, hogy „változtass” „szeress jobban” meg hasonló, azonban senki nem mondja meg, hogy hogyan is kell azt csinálni?
Hogyan lehet változtatni, hogyan lehet jobban szeretni magunkat? Hogyan lehet a kapcsolaton javítani, ha másik egy kibírhatatlan és már mindent megtettünk és amúgy is elegünk van belőle?
Minden emberi kapcsolatunkat a kommunikációval tudjuk javítani, vagy sajnos pokollá tenni.
kommunikacio_pokol
Az alábbiakban néhány akadályozó tényt fogok felsorolni, amelyet érdemes először megfigyelni magunkban, és igen, bizony bármennyire is hihetetlen pusztán a megfigyelés által elindul egyfajta változás és kibújik a magból a változás lehetősége.

A hallgatás, mint kommunikációs eszköz

A megértéshez nélkülözhetetlen a jó hallgatás. Többnyire azt hisszük, hogy mi jó hallgatók vagyunk, jól kommunikálunk, és úgy figyelünk, hogy mindent megértünk. Valahogy mégsem tudunk a másikkal közös nyelven kommunikálni.

Több alkalommal hallottam már:
„Mert vele nem lehet normálisan beszélgetni…”
„Nem is hallja, meg amit mondok”
„Semmit nem oszt meg velem”

kommunikacio_nem
Ilyenkor meg szoktam kérdezni, hogy „és te?”
„Veled lehet normálisan beszélgetni, hogy ne a sáros cipőt tedd szóvá?”
„Te meghallod, amit Ő mond?”
„Te megosztod magad?”

"Tartozik ember meggondolni, hogy a természet azért adott egy nyelvet, két fület, hogy többet halljunk, keveset szóljunk." / Pázmány Péter: A nyelvnek vétkeirűl

A változást a kommunikációnkban, mi magunk idézhetjük elő, és bármennyire is szeretnénk kibújni a kommunikáció alól, nem tehetjük, hisz akkor is kommunikálunk, ha éppen nem mondunk semmit. Néha egy két apró változtatással óriási lépést tehetünk azért, hogy javítsunk emberi kapcsolatainkon.

Melyek tehát azok a kommunikációs eszközök, amelyeken érdemes változtatni?

1.    Összpontosítás.
Figyelmünk gyakran elkalandozik. Miközben látszólag úgy teszünk, mintha figyelnénk, a másikra közben mosogatunk, vagy teát készítünk, vagy éppen a TV-t nézzük fél szemmel. Annak, aki azt szeretné, hogy meghallgassuk, ezek a tevékenységek teljes bezárkózást okozhatnak. Szenteld a figyelmedet a másiknak. Ha más elfoglaltságod van, érdemes időt kérni. Ilyenkor konkrétan fogalmazzunk: „rögtön meghallgatlak, csak elmosogatok”, „kérlek, egy óra múlva beszéljük ezt meg”
2.    Testhelyzet.
A testhelyzet a non verbális kommunikáció része, érdemes tanulni, például itt. Csak gondolj például a közismert nyitott és zárt testtartásra például.
3.    Előítélet.
A beszélgetés kezdetén eldöntjük, hogy a másiknak nincs igaza. Ilyenkor a magunk számára rengeteg indokot felsorolunk: mert ő még nem tudhatja/ hiszen gyerek, egy nő/ akár férfi ezt nem értheti, bezzeg mi….
4.    Gondolatban máshol járunk.
Úgy teszünk és elsőre külső szemlélő azt hiheti, hogy ott a figyelmünk, miközben az esti, vagy a holnapi programon gondolkozunk, ábrándozunk, vagy éppen a tegnapi napon rágódunk. Ilyenkor a beszélgetőtársunk érzi, hogy nem figyelünk rá, ami teljesen valós, viszont azt a látszatot keltjük, hogy vele vagyunk. Becsapjuk őt is és magunkat is.
5.    Empátia hiánya.
Mindenkivel, minden helyzetben nem szükséges egyetérteni, és velünk sem fog mindenki minden helyzetben teljesen egyetérteni. A figyelmünkkel, és azzal, hogy a másik mondandóját megértjük, érezni fogjuk az empátiát akkor is, ha nem értünk vele egyet.
6.    Süketség a non verbális kommunikációra.
Bármilyen hihetetlen a non verbális kommunikáció a kommunikációnknak a 93%-át jelenti. A verbális mindössze a 7%-ot. Ez a két szám beszédes, és azt gondolom, hogy ezek tükrében nem kétséges a non verbális kommunikációnkat fejleszteni.

kommunikacios_trening
Volt már benned csalódás egy beszélgetés után, mert nem tudtad elmondani azt, amit szerettél volna? Történt már veled olyan, hogy azt érezted, nem figyelnek rád? Szerinted mi volt az oka?
Albu Ili